Rendszeresen visszatérő kérdés a szakdolgozóktól, hogy milyen legyen a szakdolgozatot bemutató előadás felépítése. Habár az egyetemeken rengeteg iránymutatás van a szakdolgozatok megírására vonatkozóan, valahogy az előadás felépítésével kapcsolatban magukra maradnak a szakdolgozók… Ebben a blogbejegyzésben abban fogok Neked segíteni, hogy az előadásod felépítése megfelelő legyen. A tartalomra vonatkozóan további blogbejegyzésekben adok majd tanácsot. UPDATE: ez a leírás elsősorban a marketinges prezentációkhoz kapcsolódik! De azért más szakokon tanulók számára is hasznos lehet 😊
Valószínűleg most adtad le a szakdolgozatot, megnyugodtál és egy kis pihenésre vágysz. A konzulensedtől vagy tanulmányi osztálytól pedig kaptál egy levelet, hogy milyen határidőre kell elkészítened az előadást, így most a pihenéssel kapcsolatos terveid szertefoszlottak. Most abban próbálok segíteni, hogy minél jobb előadást tudj készíteni és megkapj minden lényeges információt a prezentáció készítésére vonatkozóan – ezzel pedig maradjon egy kis időd a pihenésre is… 😊
Amikor előadást kell készítenem bármilyen témában, akkor először annak felépítését szoktam megtervezni. Ilyenkor mindig abból indulok ki, hogy egyrészt ki a közönség, másrészt mennyi idő áll rendelkezésre.
A szakdolgozat védése során összesen 10 perced lesz bemutatni a szakdolgozatot, valamint figyelembe kell venned, hogy a bizottság tagjai közül csak egy fő olvasta a dolgozatodat. Ez általában az opponens, hiszen a konzulens általában nem vesz részt a védéseden.
A többi résztvevő viszont ott találkozik először az általad bemutatott kutatással. Ez egyrészt jó hír lehet számodra, hiszen számukra teljesen „tiszta lappal” indulsz, másrészt pedig 10 perc alatt kellene bemutatnod mindazt, amin közel egy éven keresztül dolgoztál. Az utóbbi viszont „lehetetlen küldetésnek” tűnik. Ne aggódj, az alábbiakban segítek az előadás felépítésének elkészítésében.
Habár ez az előadás mindössze 10 perces lesz, talán életed legnagyobb munkája lesz benne. Gyakran nehezebb összeállítani egy 10 perces prezentációt, mint egy 30 perceset, hiszen nagyon sok döntést kell hoznod arról, hogy hol rövidítsd, mit mutass be és mit ne, valamint milyen arányokat alakíts ki az egyes témarészek között. Az alábbiakban egyrészt bemutatok számodra egy struktúrát, amit érdemes követned, másrészt javaslatot teszek, hogy az egyes részek ismertetéséhez hány diát készíts. Viszont mindenképp meg kell értened, hogy nem lesz lehetőséged a teljes szakdolgozatot bemutatni, ezért arra kérlek, hogy egy olyan prezentációt készíts, ami a főbb területekre és kutatási eredményekre fókuszál, valamint önmagában is megállja a helyét és értelmezhető.
Nézzük is meg, hogy milyen részei vannak az előadásnak és hogyan építsd fel ezeket!
1. Borító
A borító nem a legfontosabb része a prezentációnak, viszont fontos szerepet játszik az első benyomás kialakításában. A borítón az alábbiakat mindenképp fel kell tüntetned:
- Szakdolgozat címe magyarul
- Konzulens adatai bal oldalt (név, beosztás, munkahely)
- Szakdolgozó adatai jobb oldalt (név, szak, oktatási intézmény)
- dátum (az államvizsga dátuma és nem a szakdolgozat leadásának dátuma)
Gyakran kérdezik meg a szakdolgozók, hogy tegyenek-e a borítóra képet? Ezzel kapcsolatban azt tudom főszabályként javasolni, hogy csak akkor, ha annak van valamilyen hozzáadott értéke a téma ismertetéséhez. Ha nem tud közvetíteni a kép olyan mondanivalót, amit szavakban nehéz lenne kifejezni, akkor inkább hagyd el.
Gyakran a szakdolgozók nem gyakorolják be, hogy mit is szeretnének elmondani, amíg a borító látszik. A borító megjelenítésére maximum 30 másodpercet szánj és gyakorold be, hogy mit szeretnél ezalatt elmondani. Szükség van egy gyors bemutatkozásra, valamint egy gyors témamegjelölésre. Ez esetben a szakdolgozat címét is ismertetheted – habár ezt a bizottság el tudja olvasni –, de akár a saját szavaiddal is kicsit körülírhatod.
Mindenesetre azt javaslom, hogy ezt a 30 másodpercet pontosan gyakorold be úgy, hogy ne kelljen a diára nézned. Egy határozott „indítással” nemcsak Te érezed majd magabiztosnak magad, de a bizottság is úgy érzi, hogy jól felkészültél a védésre.
A borító: 1 dia – 30 másodperc
2. Előadás szerkezete
A következő lépés az előadás szerkezetének ismertetése. Összességében ennek a diának nincs különösebb hozzáadott értéke a prezentációhoz, mégis egy kötelező eleme. Én egy szükséges „nyűgként” tekintek erre, viszont lenne néhány javaslatom, amikkel nem fogod elrontani az előadást a határozott indítás után.
Az egyik tipikus hiba, hogy a szakdolgozó készít egy részletes tartalomjegyzéket, majd pedig azt felolvassa.
Általában elfelejti megtanulni, így folyamatosan hátratekint vagy pedig a monitorról olvassa fel, amit egyébként a bizottság is el tudna olvasni. Ettől többet viszont nem tud elmondani, unalmas is szokott lenni bizottsági tagként.
Mivel a tartalomjegyzék nem lényegi része az előadásnak, így induljunk ki abból, hogy maximum 15 másodpercet szánj erre. Így viszont nem tudsz készíteni részletes tartalomjegyzéket. Szeretnélek megnyugtatni, nem is kell! A szakdolgozatok többsége a szakdolgozatok általános felépítését követi, így bőven elég azt bemutatni, hogy a következő témákról / fejezetekről fogsz beszélni:
- Problémafelvetés
- Szakirodalmi áttekintés (itt 2-3 témát említs meg – praktikusan a szakdolgozatod elméleti fejezeteit)
- Kutatás módszertana
- Kutatási eredmények ismertetése
- Összegzés
Ahogy fentebb is írtam, 15 másodpercnél többet ne szánj erre a diára. Az előadás felépítését 5-6 pontban összefoglalva mondd el és ettől többre nincs is szükség. Ami különbség lesz a többi előadáshoz képest, az nagy valószínűséggel az elméleti fejezetek elnevezései.
Előadás felépítése: 1 dia – 15 másodperc
3. Gondolatébresztés és probléma definiálása
Ez az egyik legfontosabb része az előadásodnak. Egyrészt röviden ismertetned kellene azokat a szakmai indokokat, amik miatt fontosnak tartottad a kutatás elvégzését, valamint a személyes érintettségre, motivációra is térj ki röviden – például ilyen területen dolgozol gyakornokként, vagy kapcsolódik a hobbidhoz. Sőt, itt érdemes bemutatnod, hogy mi a kutatási kérdésed! A kutatási kérdés ismertetése legyen lényegre törő és jól érthető a bizottság számára, hiszen ennek ismeretében fogják figyelemmel kísérni az előadásodat!
Azt szoktam javasolni, hogy erre a diára szánj 60 másodpercet.
Míg az előző két dia elkészítése a formai követelmények miatt voltak szükségesek, addig itt most arról kell meggyőznöd a bizottságot, hogy a Te kutatásod az egyik legfontosabb a világon – és hogy milyen szerencsések, hogy ezt élőben meghallgathatják 🙂
Használhatsz 1-2 grafikont és/vagy néhány bulletpointot, viszont törekedj arra, hogy (meghökkentő) tényeket mutass be és azok alapján hívd fel a figyelmet valami olyan problémára, ami feszültséget kelt a bizottságban. Utalj arra, hogy ezt a problémát fogod részletesen bemutatni és a kutatás ismertetése során egy kicsit árnyalni, az összegzésben pedig javaslattal szolgálni a helyzet kezelésére vonatkozóan.
Legyél meggyőző és tarts hatásszünetet a probléma ismertetése során!
Gondolatébresztés – probléma ismertetése: 1 dia – 60 másodperc
4. Szakirodalmi áttekintés
A probléma ismertetését követően be kell mutatnod azokat az elméleti fejezeteket, amelyekre építetted a kutatásod. Az előző részekhez képest itt most nem elegendő egy dián ismertetni az elméleti áttekintést, sőt, itt éppen az szokott lenni a probléma, hogy a szakdolgozók kifutnak az időből.
Annak érdekében, hogy tartani tudd az időkeretet, az elméleti áttekintéshez készítsd 2-3 diát, amelyről maximum 2 percet beszélj. Kevésnek tűnik? Gondolj csak bele, hogy a bizottság nagy valószínűséggel ismeri ezeket a témaköröket, valamint nem Te leszel az első és utolsó szakdolgozó sem, aki ezt a témát egy államvizsgán mutatja be. Éppen ezért azt javaslom, hogy röviden és tömören foglald össze ezeket az elméleti részeket, amely során arról kell őket meggyőznöd, hogy megismerted a témát és átlátod az összefüggéseket.
Praktikus úgy elkészítened ezt a részt, hogy a szakdolgozatod elméleti részét 1-1 dián mutatod be, a szakdolgozatban tárgyalt fejezetenként.
A szakirodalmi áttekintés bemutatásával kapcsolatban később fogok készíteni számodra egy részletesebb blogbejegyzést.
Elméleti áttekintés: 2-3 dia – 2 perc
5. Kutatás módszertana
Sok szakdolgozó elfelejt beszélni a kutatás módszertanáról, hiszen úgy van vele, hogy a szakdolgozatban leírta az ezzel kapcsolatos részleteket. Szeretnélek emlékeztetni, hogy a bizottság tagjai közül viszont csak egy résztvevő olvasta a szakdolgozatot, hiszen az opponens vagy a konzulens vesz csak részt a védéseden, így minden fontos részletet be kell mutatni a bizottság számára. Felmerül a kérdés, hogy akkor miről beszélj és milyen terjedelemben?
Egyrészt készíts egy diát, amin ismerteted újra a kutatási kérdést és a kapcsolódó hipotéziseket. Ez esetben tipikus hiba, hogy a szakdolgozó felolvassa a hipotéziseket. Amennyiben a kutatásodban nem voltak hipotézisek, hanem például kvalitatív kutatás során felvetéseket fogalmaztál meg, vagy valamilyen kísérlet, megfigyelés volt a kutatás módszere, akkor azt ismertesd részletesen.
2-3 hipotézis esetén ez még nem probléma, de többször találkoztam már olyan szakdolgozattal, ahol 8-9 hipotézist fogalmazott meg a szakdolgozó.
A hipotézisek mellett készítsd egy diát arról, hogy miként történt az adatfelvétel, ez esetben készíthetsz egy ábrát, amin látszik a kérdőívfejlesztés, a terjesztés – például milyen csatornákon tetted elérhetővé a kérdőívet –, mikor zártad le az adatfelvételt, az adattisztítás folyamata és elemzés.
Ezt követően pedig készíts egy diát arra vonatkozóan, hogy milyen a mintád összetétele. Itt a demográfiai jellemzőket kell bemutatnod, például milyen a nemek aránya, a válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége, lakóhely típusa és életkora. Figyelj arra, hogy ezek NE a kutatási eredményekhez kerüljenek, mert alapvetően ezek nem kutatási eredmények, hanem a minta jellemzői, amelyek segítenek más megvilágításba helyezni az eredményeket.
A kutatás módszertana ismertetésével kapcsolatban a későbbiekben készítek számodra egy részletesebb blogbejegyzést.
Kutatás módszertana: 3 dia – 1 perc
6. Kutatási eredmények
A kutatási eredmények ismertetése a legfontosabb része az előadásnak, így erre érdemes több időt szentelni. Vedd figyelembe, hogy valószínűleg nem fogod tudni bemutatni a teljes elemzést, így törekedj arra, hogy a legfontosabb eredményeket vezesd le és mutasd be úgy, hogy a bizottság tagjai közül többen nem is olvasták a szakdolgozatot. Vagyis az előadásod önmagában állja meg a helyét a szakdolgozat olvasása nélkül is.
Azt javaslom, hogy ha készítettél hipotéziseket, akkor készíts minden egyes hipotézisnek külön-külön diát.
A dián jelenjen meg a hipotézis, a kapcsolódó grafikonok / táblázatok, amelyeket szóban elemzel. Mivel ez egy érdemi része az előadásnak, így ezzel kapcsolatban később készítek egy részletesebb blogbejegyzést.
Kutatási eredmények: 4-6 dia – 4 perc
7. Összegzés
A kutatási eredmények ismertetését követően kell egy összegzést készítened, ami az utolsó érdemi része az előadásodnak. Javaslom, hogy itt két diát készíts. Egyrészt, ha voltak a szakdolgozatban hipotézisek, akkor készülj egy olyan diával, amin újra megjelennek a hipotézisek egy táblázatban feltüntetve. A táblázat az utolsó oszlopában jelölöd, hogy mely hipotéziseket fogadtad el és vetetted el. Ezzel a diával nem kell sokat foglalkozni, itt a cél, hogy összesítsd a hipotéziseket, látszódjon, hogy milyen arányban fogadtad el azokat. Maximum 10-15 másodpercet szánj a hipotézisek összefoglalására.
A második dián pedig a kutatás főbb megállapításait kell bemutatnod.
A szakdolgozóimnak azt szoktam javasolni, hogy az összegzést három szempontból közelítsék meg. Ennek megfelelően három részre is oszthatod a diát és a következtetéseket eszerint rendszerezheted.
Először beszélj a szakdolgozat eredményeinek tudományos oldaláról, majd pedig a gyakorlati következtetéseket mutasd be. Például mit kellene változtatnia egy olyan vállalkozásnak a szakdolgozat eredményei alapján, amelyik ezen a területen tevékenykedik. Végezetül pedig említs 2-3 olyan korlátot, ami hatással volt a szakdolgozatban bemutatott kutatás eredményeire. Nem probléma, ha a szakdolgozat hiányosságairól beszélsz. Sőt, inkább Te hívd fel a figyelmet ezekre – ez magas hozzáértést sugall –, mintsem a bizottság tagjai mutassanak rá ezekre a pontokra.
Összegzés: 2 dia – 1 perc (ebből a hipotézisek összefoglalására maximum 10-15 másodpercet szánj)
8. Feldolgozott szakirodalom
Viszonylag kevés szakdolgozó tüneti fel az előadás végén a feldolgozott szakirodalom körét. Ismertetni itt sem kell, viszont jól mutat, ha az előadás végén néhány másodpercre feltűnik a feldolgozott szakirodalom köre. Ha ilyet teszel be a szakdolgozatba, akkor mindenképpen helyezz el néhány hivatkozást az elméleti áttekintést bemutató diákon. Ezzel jól felkészültnek és olvasottnak tűnsz majd a bizottság előtt.
Feldolgozott szakirodalom: 1 dia – pár másodperc
9. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Végezetül pedig köszönd meg a bizottság számára a figyelmet, esetleg utalj arra, hogy várod a kapcsolódó kérdéseket!
Remélem, hogy ez a blogbejegyzés segített jobban megérteni, hogyan érdemes felépíteni a védés prezentációt. Rengeteg gyakori hiba van, amelyekre nem tudtam most felhívni a figyelmet, de az első lépés mindig a struktúra kialakítása, ami rengeteg időt vesz el a prezentáció készítése során – különösen akkor, ha nem tudsz érdemben egyeztetni a konzulenseddel.
Természetesen a fenti javaslatok NEM jelentik azt, hogy ha nem követed azokat és valami egyedit találsz ki, akkor nem lesz jó az előadásod.
Sokkal inkább azt szerettem volna bemutatni, hogy ez az általános felépítés, amit ha használsz, akkor nagy valószínűséggel nem tudod elrontani az előadás felépítését.
A blogbejegyzésben elsősorban a struktúrával kapcsolatban adtam tanácsot, viszont néhány részre nem tudtam részletesen kitérni, mint például elméleti áttekintés, kutatás módszertana vagy pedig a kutatási eredmények ismertetése. Ezekkel kapcsolatban – ahogy a bejegyzésben is utaltam rá – fogok készíteni külön-külön blogbejegyzést, ahol további tanácsokkal próbállak segíteni az előadás készítése során.
